Hol is kezdjem?…Á megvan!!

2013 január 27. | Szerző: Réka83 |

Néhány szó magamról, és hogy mit is szertnék itt tulajdonléppen…

Réka a becsületes nevem, lassan a harmadik x-et környékezem, van egy csodálatos férjem, és két kicsi gyermekem.Valamint sok sok háziállatkánk, úgy mint kutya, mindjárt kettő is akad a házkörül belőllük, teknősök, ők hárman vannak, ezenkívül akadnak még egérkéink amolyan afrikai fajták, és három vadászni nem tudó görényünk.Vannak még hasznos állatkáink is akik nem csak azt várják ők mikor kapnak enni, hanem maguk is hozzájárulnak cserébe a mi jólétünkhöz, ők két japán,két óriás Brahma, és három mezei pipi.Így telljes a családi állatkert:)

Valamikor réges régen egy messzi messzi galaxisban…szóval a középiskolás éveim végefelé, mikor a mostmár férjemet megismertem, nagyon szerettem mozogni, legyen itt szó kosárlabdáról, aerobikról, futásról… vagy bármilyen mozgásról, szóval akkoriban olyan 56-58kg testsúlyal bírtam, a nem túl nagy magasságomhoz (165 cm), ami mit sem változott azóta, ellenben a súlyommal, ami igen csak megszaporodott az évek lassú folydogálása alatt. Amíg a gyerkőcök, picurik voltak, nem is igazán láttam esélyét annak, hogy én  ismét formába rázzam magam, mert két négy év alatti gyermek felügyelete mellett az ember lányának ugyebár nem az a vágyálma, hogy tornázzon, meg futkorásszon két pelucsere között. Viszont most, hogy már nagyobbacskák lettek, szertnék minden tőlem telhetőt elkövetni, hogy kicsit emberibb formát öltsek, és én is jól érezzem magam ismét a bőrömben.Ezért, nem mondom, hogy újévi fogadalomként, de a párom beleegyezésével, az idei (2013- as) év elejétől kezdve nem fogyókúrába, inkább egy egészségesebb életmódba vágtunk bele. Ezek a sorok ennek megörökítésére íródnak, reményeim szerint heti rendszerességgel beszámolva annak eredményeiről, avagy alakulása szerint kudarcairól.

Adós vagyok máris néhány hét eseményeivel, de a bloggal várni szerettem volna, kicsit míg bebizonyosodik, hogy valóban működik-e az életmód cserebere családilag:)

Adolog mikénje abból áll, hogy először is az addig mindenfélén élő kicsiny közösséget rábeszélni, valaminemű zöld állomány bevitelére is, ami elég könnyen ment, a gyerekek is jól fogadták azt, hogy szalámis zsemle helyett saláta a vacsi, vagy gyümölcs.Szerencsémre a párom is szereti az ilyesmiket, végülis bármit belapátol, amiben húst vél felfedezni.

A biztosítékot nála egészen mással lehet kiverni, de az ő elszántságát bizonyítandóan nem reklamált a puffasztott búza, és rizsszeletek láttán, amit vacsora gyanánt pakoltam elé. Jópofán viselkedett, még új nevet is adott a hungarocellnek, ezentúl úgy fogom emlegetni, hogy lembasz, vagy másnéven tündekenyér:)Az esetlegesen nem műértő közönségnek mondom, hogy fanatikus gyűrűk ura rajongókkal állnak szemben:)

Azonkívül, hogy igyekszem megreformálni az élelmezést, a mozgás terén is vátozások álltak be mifelénk, bár ez inkább csak nálam jellemző egyenlőre.Elhatároztam,hogy ha a fene fenét eszik is én akkor is legalább heti négyszer fél órát tornázom majd, mindig olyat ami jólesik, a rövidtávon bekövetkező kudarcok elkerülésének érdekében/ régebben belebuktam az állandóan ugyanazt ismételgetem tornákba, annak olyan muszály szaga volt, és ami ugye muszály…./

Akkor most az eddigi eredményekről, merthogy vannak már egy hónap alatt is, én szerénységem fogytam 2,5 kg-ot, és már lihegés nélkül tornázom végig, intenzíven 30 percet.( eleinte röhely volt nézni mit műveltem 10 perc után lélegeztető maszkért kiáltottam:)A párom, aki mázsa fölül indult, hááát, még nincs alatta, de ő fogyott hat kilót, mindenneű tornászás , és éhezés nélkül, a gyerekek meg egészségesebben táplálkoznak, mint csecsemő korukban, amit főleg a lányom értékel nagyra:)

Ennyit a kezdetekről jöjjön mostmár,  a legalább ilyen sikeres folytatás.